Hajónapló A hajónaplóban az általunk fontosnak tartott cikkekbõl, elemzésekbõl válogatunk. Mónika, Balázs: a kibeszélõshow-k kulisszatitkai "Ha csinálni lehet" Janecskó Katalin, Murrhardt Zsóka, Magyar Narancs, 2005. február 3. A délutáni beszélgetõshow-król idõrõl idõre fölröppen, hogy fizetett statisztákat alkalmaznak, illetve a szereplõket különféle módszerekkel átverik. Például hamis történetekkel csalogatják be õket a stúdióba, hogy ott megalázó helyzetbe hozzák õket. A mûsorok kritikusai szerint többször megsértik a vendégek személyiségi jogait, akik nem akadályozhatják meg, hogy a rájuk nézve sérelmes részletek adásba kerüljenek. Az RTL Klubon futó Balázs és Mónika show a legnézettebb délutáni mûsorok. Riportereink statisztaként a forgatáson és segédszerkesztõ-válogatáson is részt vettek, ahol több kétes mozzanatnak is szemtanúi voltak. Balázs és Mónika kategorikusan tagadják a vádakat. "Megcsal a férjem a legjobb barátnõmmel"; "Leszbikusként nem könnyû párt találni"; "Lásd már be, ez az ember nem hozzád való!" - íme néhány jellegzetes téma. Magyarországon e "kibeszélõ" mûsorokat körülbelül másfél millióan nézik nap mint nap. A fõszereplõk mindig hétköznapi emberek, akik valós történeteiket adják elõ. Többen azonban állítják, hogy ez csak a látszat: nemegyszer fizetett statiszták prezentálják a teljesen vagy részben kitalált sztorikat. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) 2004-es, fókuszcsoportos elemzése szerint "mindenki úgy érzi, van valami kimódolt, nem valószerû, a hétköznapok valóságától távol álló a talk-show-kban - úgy a bennük megjelenõ történetekben, mint a szereplõkben és a mûsor-vezetõk viselkedésében". Erdélyi Mónika, a Mónika show mûsorvezetõje, kérdésünkre, hogy alkalmaznak-e statisztákat, úgy válaszolt: "ez a nagy magyar valóság", ami "sokkal meredekebb, mint a legvadabb forgatókönyv, amit rendezõ ki tud találni". "Nem kell ide statiszta, nem kell megírni, hogy mit mondjanak, mondanak õk olyat, hogy kettéáll a szemünk" - mondta. Mónika szerint a nézõ "megérzi, ha betanított emberek beszélnek". A mûsorvezetõ azt is tagadta, hogy a szereplõk pénzt kapnának a fellépésért. Állítása szerint csupán az útiköltséget és az aznapi kiesett munkabért térítik meg. Az általunk megkérdezett nézõ-statiszták legtöbbje viszont állította: a történetek túlnyomó része megbeszélt, a szereplõk pénzt kapnak. Több példát hoztak föl arra, amikor valaki felháborodva tiltakozott, hogy a mûsorban nem az elõre megbeszélt témáról beszélgettek vele, hanem kellemetlen vagy megalázó helyzetbe hozták. "A múltkor egy csaj kezdett ordítozni, hogy õt nem ezért hívták be. Kirohant, ordított még a folyosón is. El is maradt emiatt egy egész adás!" A forgatás közben behívtak egy anyát, aki állítólag eltiltja a lányát a barátjától. Rögtön, miután bejött, Mónika, a mûsorvezetõ kemény szavakkal rossz anyának nevezte a nõt. A nõ ekkor felállt, és azt mondta: "Mónika, nem errõl volt szó. Bocsánat, ezt nem" - majd kiment a stúdióból, és nem tudták rávenni, hogy jöjjön vissza és felvegyék újra a jelenetet. Késõbb behívták a fiát, akit a mûsorvezetõ úgy fogadott: "Ugye, veled lehet majd értelmesen beszélgetni?" A kereskedelmi csatornák elsõsorban azért próbálják megakadályozni az utólagos tiltakozást, mert egy-egy adás felvétele becslések szerint kétmillió forintba kerül. "Olyan nincs, hogy bemegyünk egy tévémûsorba, ott áll száz ember, leforgatjuk, sokba kerül, utána meg azt mondjuk, hogy meggondoltam magam, és fizessen érte, aki akar" - mondta lapunknak Mónika. Szerinte a szerzõdésekben rögzítik, hogy a szereplõ számíthat meglepetésvendégre a stúdióban, és ebbõl szoktak lenni félreértések. "Ha valaki ezt elvállalja, akkor tudhatja, hogy aki ott lesz, az lehet, hogy kellemes meglepetés, lehet, hogy kevésbé kellemes. Ha meglepetésvendég, akkor nyilván nem mondjuk meg, hogy ki az, viszont felsorolunk egy listát, hogy ki lehet az: barát, barátnõ, iskolatárs, katonatárs. Ha beül a vendég, és azt látja, hogy a volt felesége van ott, akkor elkezdi verni a palávert, hogy de mi azt mondtuk, katonatárs, miközben mi nem mondtuk, csak azt, hogy lehet. Ebbõl szoktak félre-értések lenni" - magyarázta Mónika. Tény: a segédszerkeszõ-válogatáson (ahol egyikünk inkognitóban részt vett) azt mondták: soha nem alkalmaznak statisztákat, aki ezt tenné, azt az RTL Klub kirúgja. "Van, hogy igaz a dolog" A Balázs show mûsorvezetõje, Sebestyén Balázs szerint ha valaki "aláírja a szerzõdést, és bevállalja, akkor utána már nyilván nem tudja letiltatni az adást". "Tehát általában azok az emberek akarnak perelni, akik rosszul jönnek ki az adásból. Csakhogy nem erõszakkal vannak a székbe ültetve, ezt nem is lehet, hiszen védi õket a törvény" - tette hozzá. A mûsorvezetõ szerint nála is a meglepetésvendég miatt van a legtöbb probléma. "Nyilván nem mondjuk meg, ki lesz a fal mögött: szeretõ, elvesztett barát, soha nem vállalt fiú, apa, testvér. Az emberek nincsenek átvágva, egész egyszerûen elfeledkeztek a saját lelkiismeretükrõl, hiszen tudták, hogy meglepetésvendég várja õket." Balázs szerint a szereplõknek csak az útiköltséget térítik meg, a fellépésért csak az ún. sztárvendégek kapnak honoráriumot. A Balázs show közönségének néhány tagja úgy fogalmazott: "Hát van, hogy igaz a dolog, de persze általában kamu az egész". Például egy a közönség soraiban ülõ lány az egyik "szereplõ" barátnõjét alakította; és csak aznap reggel derült ki, hogy mit kell csinálnia. Nem akarta elvállalni, de "elkezdtek velem balhézni, hogy aláírtam a szerzõdést, szóval végül megcsináltam. Nagyon gáz, mi lesz, ha meglátja valaki?" - aggodalmaskodott. Balázs szerint a szereplõk motivációja többnyire az, hogy szeretnek szerepelni, másrészt "az emberek nagy része még mindig hisz abban, hogy ez a >>nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek<< effektus remekül mûködik". Egy fiatal fiú, aki a fizetség kedvéért gyakran jár "tapsolós mûsorokba" közönségnek, úgy véli: "Vannak abszolút hülyék, akik szerepelni akarnak, az tényleg valódi. De az elhódítottam-a-barátnõm-nõjét típusú mûsorokban általában fizetett szereplõk vannak. Ezt onnan tudom, hogy a szereplõk ugyanott állnak sorba a pénzért a forgatás után, mint a közönség" - mondta. Jogában áll hallgatni Az elmúlt években többször elõfordult, hogy a szereplõk pert indítottak a mûsorok ellen és kártérítést követeltek a rajtuk esett sérelem miatt. A történetek közös forgatókönyve a panaszosok elmondása szerint a következõ: megkeresték õket a szerkesztõk, hogy jöjjenek el szerepelni egy elõre egyeztetett témában, amibe õk belementek. A forgatáson azonban teljesen más, kellemetlen, sõt megalázó szituációba kerültek, ugyanis az éles mûsor témája nem a megbeszélt volt. A mûsor adásba kerülését sikertelenül próbálták megakadályozni. A talk-show készítõi arra hivatkoznak ilyenkor: a szereplõkkel aláírtak egy szerzõdést a felvétel elõtt, amelyben lemondanak az utólagos reklamáció jogáról. "Ez a szerzõdés, amit aláíratnak a Mónika-show szereplõivel, egy egyoldalú, jog-lemondó nyilatkozat" - mondta Strasser Tibor, a Mónika show ellen folyó per felperesének ügyvédje. "A lényege az, hogy a szereplõ az esetlegesen sérelmes helyzeteket vállalja. Tehát beleegyezik, hogy lehetnek ilyen helyzetek, és ezekkel kapcsolatban a késõbbiekben semmilyen igényt nem támaszt majd." Strasser szerint "a polgárjogban igenis jogom van hozzá, hogy azt mondjam, én márpedig nem járulok hozzá, hogy ezt közzétegyék. És ha közzéteszik, akkor ezzel jogot sértenek, ott van a polgári törvénykönyvben." Strasser Tibor védence a show felvételét követõen - a mûsorban a felesége közölte vele, hogy megcsalta - háromszor is öngyilkosságot kísérelt meg. A vidéki férfi nem tudta elõre, mi lesz a mûsor témája. Az RTL Klub ellen indított pert a férfi elsõ fokon elveszítette, a bíróság nem találta vétkesnek a csatornát. A sértett fellebbezett. Strasser az ügy specialitásának téves értelmezésében látja az elsõ fokú ítélet magyarázatát, és bízik abban, hogy magasabb szinten az õ javukra döntenek. Az ügyvéd szerint "az emberek nincsenek tisztában azzal, mit írnak alá, milyen következményekkel. Ez pedig jól jön a nagy cégeknek. A jogi analfabetizmusnak sok fajtája van, az egyik, ha valaki nem tud kitölteni kérdõívet, vagy egyszerûen nem érti a szövegét egy formanyomtatványnak. Tehát egyrészt nem értik, ami le van írva, másrészt pedig nem érdekli õket. Nem gondolják át, hogy ebbõl milyen sérelmes helyzetek lehetnek. Oda van írva a papírra az ellenérték, a fizetség, ami abban a pillanatban jónak hangzik, jól jön. Aztán kiderül, hogy ahhoz képest, ami történt, ez egy töredék csupán." Sebestyén Balázs nem ért egyet az ügyvéd okfejtésével. Szerinte nem fordulhat elõ probléma a szerzõdés értelmezésénél, a szereplõknek mindig elegendõ idejük van a papírok átolvasására. Ráadásul "a szöveg egyértelmûen van megfogalmazva, ez egy viszonylag egyszerû jogi szerzõdés, ami védi a két felet" - tette hozzá. Tavaly a sajtót is megjárta az az eset, amikor a televízióban állatvédelmi és vegetáriánus mûsorokban többször szereplõ Kiss Éva pert indított a Balázs show ellen. Állítása szerint azzal keresték meg, hogy megszokott témáiról nyilatkozzon. A mûsorban azonban egy régi haragosa fogadta, aki hazug és hiteltelen üzletkötõnek titulálta õt. Kiss nem járult hozzá a mûsor adásba kerüléséhez - sikertelenül. Ezért pert indított az RTL Klub ellen. A Népszabadság 2001-es értesülései szerint hasonlóan járt az a férfi, akit érdekes szakmájára hivatkozva hívtak be a Mónika show-ba, sõt elõzetesen még képeket is kértek tõle a munkájáról. A stúdióban viszont elhagyott barátnõje várta, aki durván szidalmazta õt a mûsorban. A korábban a TV 2-n sugárzott, azóta megszûnt Claudia show körül is kisebb botrány keletkezett, amikor Fehér Anett (Anettka), a Budapest Tv mûsorvezetõje azt állította: a mûsorban "tízezer forintért megvett statisztákat" alkalmaztak arra, hogy õt és mûsorát szapulják. A felvételen Anettka televíziós, szakmai teljesítményére terelõdött a szó ahelyett, hogy az elõre megbeszélt témáról beszélgettek volna. A felvétel után kérte a szerkesztõket, hogy ne adják le a mûsort - hiába. A nagy kereskedelmi csatornák általában nem hajlandók peren kívüli megegyezésre. "A nézettségbõl származó bevétel összege jóval meghaladja a perköltségeket, kártérítéseket, így megéri nekik vállalni az ilyen helyzeteket" - mondta Strasser Tibor. Erdélyi Mónika úgy tudja, az ilyen jellgû perekbõl mindig a csatorna került ki gyõztesen. "Nekünk ebbõl még soha, semmilyen problémánk nem volt, minden egyes esetben megvédtük magunkat. Nem kezdõ ez a televízió már, hogy szarvashibát elkövessen, hogy támadási felületet adjon" - mondta. Janecskó Katalin, Murrhardt Zsóka Tiszta forrásból A talk-show mûfaj hazája Amerika. Ezek a mûsorok odaát változatlanul hatalmas nézettségûek és népszerûek. A legnézettebb és legbotrányosabb Jerry Springer show feliratozva Magyarországon is látható. Az amerikai talk-show-k eredetiségét - Magyarországhoz hasonlóan - kétely övezi. Idõrõl idõre vannak botrányok: ezek némelyike megkérdõjelezi a bemutatott helyzetek valódiságát, de akadnak, amelyek viszont éppen a valóságtartalmat látszanak igazolni. Utóbbiakra példák a hírhedt talk-show-gyilkosságok; három ember is áldozatul esett a sértettek bosszújának azután, hogy a ilyen mûsorokban szerepelt. A Jerry Springer show szerkesztõi tagadják, hogy statisztákat alkalmaznának, vagy hogy a verekedések megrendezettek lennének. Igaz, azt elismerik: sokszor maguk bátorítják, hergelik a résztvevõket. "Értéktorzulás van" A délután futó Balázs és Mónika show-t elsõsorban a gyerekek kedvelik - derült ki az ORTT elemzésébõl. "A talk-show-k nézésének motivációs tényezõi között a gyerekeknél elsõ helyen a szórakozás áll, az, hogy éppen az elítélendõnek tartott elemek: a verekedés, az agresszivitás, a trágár beszéd, az extrém, nem mindennapos történetek nevetségességük folytán kellemes kikapcsolódást jelentenek számukra" - írja az elemzés. A mûsorok a 12 éves sávba esnek, azaz tizenkét éves kor alatt szülõi felügyelet ajánlott, a felett bárki nézheti a mûsort. "A mindennapok tapasztalata azt mutatja, hogy a fiatalabb - tizenkét éves - gyerekek hajlamosak példaadónak tekinteni a mûsorokat, elsõsorban a trágár beszéd és a gyors, átgondolatlan ítéletalkotás szempontjából" - olvasható az anyagban. A megkérdezett szülõk szerint a show-k rossz példát mutatnak a serdülõknek, de nem tudják megakadályozni, hogy nézzék õket, mert az adásidõ alatt általában még nincsenek otthon. Maguk a mûsorkészítõk is elismerik egyébként, hogy ezek a produkciók nem a délutáni mûsorsávba valók. Balázs például nem engedné a gyerekeknek, hogy nézzék, mert nem nekik szól. "Valóban, én nem is ajánlom a tizenhat éven aluliaknak" - mondta a mûsorvezetõ, hozzátéve: "Az a baj, hogy hiú ábrándokat kergetünk. Nagyon sok 16 évest látok, akik csajoznak, isznak, füveznek. Értéktorzulás van." Mónika a pedofíliáról, a családon belüli erõszakról, a hûtlenségrõl mint kényes és gyakran kifogásolt témákról azt vallja: "Ha csinálni lehet, akkor beszélni is lehet róla". Janecskó Katalin - Murrhardt Zsóka Magyar Narancs, 2005. február 3.